Memorial Day Home Page
 
Spanish Translation (by Bablefish)   French Translation (by Bablefish)   English Language Version   
Memorial DayHistory




A háborús hôsök emléknapján, melyet eredetileg a Kitüntetés Napjá-nak hívtak, azokra emlékezünk, akik nemzetünket szolgálva vesztették életüket. Rengeteg történet létezik a tényleges kialakulásával kapcsolatban, és több mint két tucat kisebb és nagyobb város tartja magát az emléknap szülôhelyének. Arra is van bizonyíték, hogy Délen a világháború vége elôtt nôk által szervezett csoportok sírokat díszítettek.: Egy 1967-ben megjelent, "Ott Térdeplünk, Ahol Szeretteink Alszanak" címû Nella L. Sweet által szerzett dicsôítô ének dedikálása a következôképpen szól: "Azoknak a Déli Államokbeli Hölgyeknek, akik az Állam Halottainak Sírjait Díszítik Fel" (Forrás: Duke University, Amerikai Történelmi Kotta, 1950-1920). Annak ellenére, hogy 1966 májusában a New York-i Waterloo-t nevezte ki Lyndon Johnson elnök az emléknap szülôhelyévé, nehéz meggyôzôen bebizonyítani a napnak az eredetét. Valószínûbb, hogy több, különbözô kezdete volt.

John A. Logan tábornok
Kongresszusi Könyvtár, Nyomtatványok és Fényképek Részlege, [LC-B8172- 6403 DLC (b&w film neg.)]
A háborús hôsök emléknapját hivatalosan 1868 május 5.-én hirdette ki John Logan tábornok, a Köztársaság Hadseregének nemzeti vezetôje, a 11. számú Általános Rendeletében, és elôször 1868 május 30.-án ünnepelték meg, amikor virágokat helyeztek a Nemzeti Arlington Temetôben nyugvó Állami és Szövetséges katonák sírjaira. A Déli Államok nem ismerték el ezt a napot, és egészen az I. Világháború utáni idôkig egy másik napon adtak tiszteletet halottaiknak. (Ekkor az ünnepet megváltoztatták, és már nem csak azoknak a tiszteletére tartották, akik a világháborúban harcolva vesztették életüket, hanem az összes olyan amerikai tiszteletére, aki bármilyen háborúban harcolva halt meg.) Mostmár majdnem mindegyik államban május utolsó hétfôjén ünneplik, (1971-ban azért vezette be ezt a kongresszus, hogy biztosítsa a háromnapos szünetet az állami ünnep számára), de néhány déli államban tartanak egy külön napot is az állami háborús halottak tiszteletére.: Texasban január 19.-én; Alabamában, Floridában, Georgiában és Mississippiben április 26.-án; Dél-Karolinában május 10.-én; Louisianában és Tennessee-ben június 3.-án (Jefferson Davis születésnapján).

1915-ben Moina Michael-t a "Flanders-i mezôkön" címû vers ihlette arra, hogy megírja saját versét:

Mi is dédelgetjük a Pipacs pirosát
Mely bátorság vezette mezôkön találta meg otthonát,
Úgy tûnik, mintha intené az egeknek
Hogy a hôsök vére soha sem halhat meg.

Aztán megfogalmazódott benne a gondolat, hogy piros pipacsot viseljünk az ünnepen, és így adjunk tiszteletet azoknak, akik a nemzetet szolgálva, háborúban vesztették életüket. Ö volt az elsô, aki viselte és barátainak, kollégáinak árusította a pipacsot, hogy a szûkölködô katonák javára fordítsa a megkeresett pénzt. Késôbb egy Franciaországból érkezô hölgy, Madam Guerin látogatta meg az Egyesült Államokat, és megismerkedett a Moina Michael által bevezetett új szokással. Amikor visszatért Franciaországba, akkor piros mûpipacsokat készített, hogy pénzt gyûjtsön a háború miatt árván maradt gyermekek és özvegyek számára. A hagyomány más országokba is eljutott. 1948-ban az US Posta azzal tüntette ki Moina Michael-t a Nemzeti Pipacs mozgalom megalapításában betöltött szerepéért, hogy kiadott egy 3 centes postai bélyeget, melyen az ô képmása szerepelt.

Az ötvenes évek vége óta a háborús hôsök emléknapja elôtti csütörtökön a 3d U.S. Gyalogság 1200 katonája a több mint 260ezer sírkô mindegyikére az amerikai zászló kicsinyített másait teszi le a Nemzeti Arlington Temetôben. Azután a hétvégén a nap 24 óráján keresztül ôrt állnak a temetôben, hogy biztosítsák, mindegyik zászló állva marad.

Ezenkívül 1998 óta az emléknap elôtti szombaton a cserkészfiúk és -lányok gyertyát helyeznek el a Mary magaslatán található Fredericksburg és Spotsylvania Nemzeti Katonai Parkban nyugvó katonák mintegy 15300 sírjának mindegyike elôtt (a Luminaria Program).

De manapság a legtöbb amerikai elfelejtette a háborús hôsök emléknapjának jelentôségét és hagyományait.

Abból a célból, hogy segítsék az amerikai embereknek újra megtanítani az emléknap igazi jelentését és emlékeztetni ôket erre, ezért 2000 decemberében kiadták a"Nemzeti Megemlékezés Pillanatának" határozatát. A határozat azt kérte, hogy helyi idô szerint délután három órakor minden amerikai "Önként és kötetlenül tartson egy saját Megemlékezési és tiszteletadási pillanatot, akármit is csinál éppen akkor, álljon meg egy pillanatnyi csendre vagy hallgassa a hagyományos kürtszót (a 'Taps'-t)." Plusz fejleményként, ebben az évben [2001-ben] az emléknapon a "Hívjuk fel Amerika Hôseit"-háborús hôsök emléknapja kampány ingyenes AT&T telefonkártyát biztosít annak az elsô száz személynek a fegyveres erôkbôl vagy a veteránok közül, aki jelentkezik a kártyáért a résztvevô 7-Eleven nevû élelmiszerboltokban. A fejlemény célja, hogy "emlékeztessük az amerikaiakat a háborús hôsök emléknapjának tényleges céljára, és hogy megköszönjük a veteránoknak és a fegyveres erôk tagjainak, hogy szolgálják nagyszerû országunkat."

Továbbá 1999 január 19.-én Inouyne szenátor benyújtotta S 189-es törvényjavaslatát a szenátusnak, melyben azt indítványozta, hogy az ünnep hagyományos megtartásának napját tegyék vissza május 30.-ára "május utolsó hétfôje" helyett. 1999 április 19.-én Gibbon képviselô benyújtotta a javaslatot a Háznak (H.R. 1474). A törvényjavaslatot elküldték a Jogi Bizottságnak és a Kormányreform Bizottságának.

A mai napig nincsennek további fejlemények a törvényjavaslattal kapcsolatban. Kérjük írjon Képviselôjének és Szenátorának, sürgesse ôket, hogy támogassák a javaslatot. Ezenkívül kapcsolatba léphet Inouye úrral és Gibbons úrral is, hogy tudassa velük támogató szándékát.



Fordítás - Translation : Nagy Veronika
E-mail :translation@tiferet.ca



© 1994 - 2009 SUVCW & David Merchant
Updated 4 April 2009